A bab�rlev�l, vagy m�s n�ven albertlev�l, illatfa, szagos lev�l, a legr�gebben ismert �s a legelterjedtebb f�szerek k�z� tartozik. Kis-�zsi�b�l �s a F�ldk�zi-tenger vid�k�r�l sz�rmazik ez az �r�kz�ld cserj�s n�v�ny. Hozz�nk Olasz-, Francia- �s Spanyolorsz�gb�l jutott el. Maga, a fel�l f�nyes, alul matt lev�l az, ami tartalmazza az ill�olajat, csersavat �s keser� anyagokat, amit�l a r� oly jellemez� f�szeres illatot, keserny�s �zt kapja. A bel�le pr�selt olaj j� cs�z �s iz�leti b�ntalmak ellen.

A bab�rlevelet szent n�v�nynek tartott�k �s a klasszikus g�r�g id�kben Apoll�val hozt�k szoros kapcsolatba. J�llehet a h�res olimpiai j�t�kok gy�ztesei, mely j�t�kokat 776-t�l kezd�d�en minden negyedik �vben tartott�k Zeusz tisztelet�re Olympiaban, eredetileg olaj�gakkal lettek koszor�zva. A bab�rkoszor� k�s�bbi haszn�lata sokkal ismertebb napjainkban. Az olaj�gakr�l bab�rkoszor�ra v�lt�s a pythiai j�t�kok hat�s�ra t�rt�nt, melyeket 582 �ta rendeztek Apoll� tisztelet�re Delphi-ben (G�r�gorsz�g d�li r�sz�n). Miut�n a pythiai j�t�kokat minden g�r�g�k sz�m�ra megnyitott�k, egy �vtizeden bel�l, k�t tov�bbi �nnepi j�t�k j�tt l�tre, melyeket az el�z�ekkel ellent�tben minden m�sodik �vben tartottak meg.

Napjainkban a bab�rlev�l igen elterjedt �zes�t�, az �sszes nyugati konyh�ban haszn�lj�k levesek (paradicsom, burgonya), f�zel�kek (burgonya), sz�szok, m�rt�sok, s�ltek �zes�t�s�hez, valamint uborka, t�k, k�poszta savany�t�s�hoz is. K�l�nleges arom�t k�lcs�n�z az egybes�lt sert�s- �s marhah�snak. Elengedhetetlen a vad�telek elk�sz�t�s�hez, azonban nagyon �gyelj�nk arra, hogy t�lzott haszn�lat�val a levelek keserny�s �ze elronthatja �tel�nk k�v�nt �zvil�g�t, b�njunk h�t cs�nj�n vele!

A legt�bb lev�lf�szerrel ellent�tben a bab�rlevelet t�bbsz�r is megf�zhetj�k, an�lk�l, hogy az arom�ja t�ls�gosan meggyeng�lne. A friss �s sz�r�tott bab�rlevelet gyakran megtal�lhatjuk a bouquet garni-ban (f�szer csomagocsk�kban). A friss bab�rlev�l nagyon arom�s, de egyben el�gg� keserny�s is, megfelel� sz�r�t�si elj�r�ssal ezt a keser�s�get jelent�en cs�kkenteni lehet an�lk�l, hogy az arom�i jelent�sen cs�kkenn�nek. A k�zzel t�rt�n� leszak�t�sa �s v�logat�sa ut�n a leveleket gyorsan megsz�r�tj�k an�lk�l, hogy a nap �rn� �ket. A j� min�s�g� bab�rleveleket k�nnyen felismerhetj�k, nemcsak az er�s illatukr�l, hanem a f�nyes z�ld sz�n�kr�l is. Gyakorlati szab�lynak tekinthetj�k, hogy min�l z�ldebb a levelek sz�ne, ann�l jobb a min�s�g�k. Azonban azt tudni kell, hogy a bab�rleveleket nem lehet olyan sok�ig t�rolni, mint azt er�s, ellen�ll� szerkezet�kb�l gondolhatn�nk, hanem a leszed�s�k ut�ni egy �ven bel�l kell felhaszn�lnunk azokat. Az el�regedett levelek elvesztik illatukat, sz�n�k barn�s �rnyalat�ra v�ltozik �s keserny�sebb lesz az �z�k.

Mivel a nyugati konyh�kban nagyon n�pszer� lett a bab�rlev�l, t�bb egzotikus lev�lf�szert is "bab�rlev�lk�nt" ismer�nk, annak ellen�re, hogy sem n�v�nytanilag, sem kulin�ris �rtelemben nincs k�ze hozz�. Ezek k�z�tt vannak a fah�j egyes rokonai (indiai bab�rlev�l), a szegf�bors f�j�nak levele (nyugat-indiai bab�rlev�l) �s az �gynevezett Indon�z bab�rlev�l, melyek k�z�l az utols� kett�t mirtuszf�l�kr�l szedik. L�tezik egy m�sik f�szer, a bold� lev�l, amely t�voli rokona a bab�rlev�lnek, az �ze eml�keztet a bab�r�ra, de ann�l sokkal er�teljesebb �z�.