Gasztron�miai csend�letek

 

 

A m�faj t�rt�net�nek kezdete a Kr. e. 5. sz�zadig, a g�r�g Zeuxis legend�s alakj�ig ny�lik vissza, aki egy alkalommal olyan �leth�en festett meg egy sz�l�f�rt�t, hogy a madarak r�sz�lltak, hogy csipegessenek bel�le. Pompeji falfestm�nyeken �s r�mai mozaikokon tal�lhat�k a m�faj t�rt�net�nek tov�bbi bizony�t�kai.

A m�v�sz lelki�llapota azonban ritk�n olyan ny�ltan egy�rtelm�, mint Van Gogh eset�ben. A kora renesz�nsz mesterek, akik a k�z�pkor sz�zadai ut�n ism�t feleleven�tett�k a csend�letek t�m�it, arra t�rekedtek, hogy az �br�zolt t�rgyakat valami szellemi tartalommal is felt�lts�k. V�lasztott t�rgyaik gyakran saj�tos szimbolikus jelent�st is hordoznak (a liliom p�ld�ul a tisztas�g jelk�pe). K�peiken az �let muland�s�g�nak szimb�lumai t�nnek fel: leggyakrabban a koponya, amint �telek �s vir�gok k�z�tt az id� m�l�s�ra, az �let h�vs�g�ra figyelmeztet.

A 15. sz�zadban kezd�d�tt az a folyamat, melynek sor�n a m�v�szek figyelm�ket mind teljesebben �sszpontos�tott�k a csend�leti elemekre. A k�vetkez� sz�zad v�g�re Caravaggio �j, naturalisztikus st�lusa m�r meglep�en virtu�z csend�leteket sz�lt. A Gy�m�lcs�s kos�r p�ld�ul els�sorban nem az �br�zolt t�rgyak narrat�v vagy szimbolikus tartalmaira �p�l, hanem Caravaggio abb�li meggy�z�d�s�t fejezi ki, hogy az �lettelen vil�g legal�bb akkora hat�ssal van a m�v�szre, mint az alakok meg az arcok, �s hogy a gy�m�lcs�k, vir�gok h� megfest�se sem k�v�n kevesebb tud�st.

Floris van Schooten 1590-1655

Az �szaki csend�letfest�szet a 17. sz�zadi Hollandi�ban �rte el aranykor�t, amikor is a polg�rok �r�m�ket lelt�k abban, hogy otthonaikat a birtokukban l�v� t�rgyak t�k�letesen h� k�peivel d�sz�ts�k.

Az olyan m�v�szek, mint Van Beyeren, aki a d�szes asztalon egym�sra halmozott gy�m�lcs�k, h�s, hal, �veg �s ez�st sz�npomp�s k�pr�zat�t festette meg, vagy mint Coorte, aki viszont k�pes volt egyetlen sp�rgak�teggel leny�g�z� ill�zi�t teremteni. A m�lyebb tartalmak azonban v�ltozatlanul leplezett form�ban voltak jelen m�g a legpontosabb �br�zol�sokon is.

Chardin: Feh�r asztalter�t� (1737) c�m� k�p�n mutatta meg, micsoda �talakul�sok mehetnek v�gbe egy csend�leten, ha az nem luxust�rgyak laza, szervetlen halmaza, hanem k�znapi eszk�z�k harmonikus rendje.

A m�v�szek gyakran festettek puszt�n azzal a c�llal csend�letet , hogy r�termetts�g�ket, �gyess�g�ket bizony�ts�k, �s hogy az emberek tetsz�s�t kiv�vj�k.

Rembrandt kev�s csend�letet festett, de azok szinte egyt�l egyig mesterm�vek. Jellegzetes a f�ny-�rny�k dr�mai kezel�se, a text�ra �s a sz�nek kezel�se dr�mai atmoszf�r�t teremt.

Odilon Redon, a sz�rrealist�k szimbolista el�dje m�r t�ljutott az objekt�v, akkur�tus megjelen�t�sen, behatolt a vir�gok t�n�keny sz�ps�g�nek titk�ba is. C�zanne a csend�letben tal�lta meg az ide�lis terepet a k�pi kifejez�eszk�z�k kutat�s�hoz, ugyanis kitart�an dolgozhatott a l�that� vil�g �s a v�szon s�k fel�let�nek �sszehangol�s�n, �gy sz�lettek meg alm�iban, ferde asztallapjaiban a monument�lis val�s�g k�pei.

Az �ltala keresett val�s�g nem akar szembesz�llni a fest�k val�s�g�val, semmi k�ze a b�v�szked� illuzionizmushoz A C�zanne-t k�vet� kubist�kat a csend�let azzal ejtette rabul, hogy lehet�s�get k�n�lt a t�rgyak felbont�s�ra �s �jj��p�t�s�re. Nem sokkal k�s�bb az alkot�k, h�tat ford�tva a kor�bbi m�dszer�knek, m�r val�di t�rgyakat (csomagol�pap�rt, �js�gpap�r-kiv�g�sokat) ragasztottak k�peikre; ezzel fejezt�k ki a val�s�g �br�zol�sa �s a t�nyleges val�s�g k�z�tti tudatosult ellent�tet. Ez a viszony sok, az �rz�kel�s term�szet�t �s a m�v�szet jelent�s�t (vagy �rv�nyess�g�t) kutat� 20. sz�zadi m�v�szt foglalkoztatott. Jasper Johns eldobott s�r�s dobozokat alak�tott �t id��ll�, bronzb�l �nt�tt szoborr� - �gy akarv�n elgondolkodtatni benn�nket a val�di �s az �br�zolt k�z�tti t�tong� szakad�kr�l.