A snidling, más néven metélőhagyma a Földközi-tenger vidékéről származik. A kedvelt konyhai fűszer a tavasz első zöldülő hírnöke. Erősen fűszeres, hagymához hasonló ízű, finom fűszernövény. C-vitamin tartalma igen magas. A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz.

A snidlinget csodálatos és kellemes íze különösen kedvelt alapanyaggá tette Közép- és Nyugat-Európában. A friss, apróra vágott snidlinget gyakran hintik levesekre és zöldségragukra, ezen kívül néhány szósz, különösen a tojás és joghurt alapúak is sokat köszönhetnek neki. Vigyázni kell rá, mert a főzés, a zsírban és sütőben sütés megsemmisíti a snidling csodálatos aromáját.

Habár a snidlinget többet használják magában, mint más friss fűszerfélékkel kombinálva, turbolyával, tárkonnyal és petrezselyemmel összekeverve különösen érdemes kipróbálni azt a keveréket, amelyet "fines herbes"-ként ismernek a Francia konyhában. Gyakran ajánlják a ravaszul, finoman ízesített hideg és meleg ételek, pl. saláták, tojásrántotta, hal és szárnyas ételek ízesítésére. A "fines herbes"-t hatékonyan javíthatjuk még zsázsa, spanyol turbolya és (orvosi) citromfű hozzáadásával. A legkevésbé ajánlható a fokhagymával való keverése, amely elnyomná a snidling pompás aromáját, sokkal jobban illik hozzá a medvehagyma jóval kevésbé domináns íz- és illatanyagaival, ennek a fűszerfélének kedvelői ezzel a növénnyel helyettesíthetik is a snidlinget.

A snidling egy másik lehetséges alkalmazási területe a sajtok világa, különösen a friss gomolya, túró, vagy más lágy friss sajtfélék esetén. A gomolya (vagy túró) snidlinggel és esetleg másfajta friss zöldfűszerekkel ízesítve nagyon népszerű tavaszi étel Közép-Európa népei között.

(Taverna)