A gy�mb�rt m�r a Kr.e. 3000 k�r�l keletkezett els� k�nai nagy f�v�szk�nyv, a Pen Cao Csing fontos gy�gyszerk�nt eml�ti. A k�nyv �ssze�ll�t�ja, Sen Nang cs�sz�r a gy�gy�t� n�v�nyeket saj�t mag�n pr�b�lta ki, m�g egy m�rgez� n�v�ny a hal�l�t nem okozta.

Az �kori indiaiak a gy�mb�rt f�z�shez �s em�szt�si probl�m�kra haszn�lt�k. Vall�sos �nnepek el�tt, hogy hagymaszag� lehelet�kkel ne s�rts�k meg isteneiket, gy�mb�rrel helyettes�tett�k a fokhagym�t �s a hagym�t. �gy lehelet�k �des, az istenek sz�m�ra elfogadhat�bb lett. Az �kori g�r�g�k em�szt�st el�seg�t� tulajdons�ga miatt nagy �tkez�sek ut�n keny�rrel egy�tt ett�k. K�s�bb a gy�mb�rt beledolgozt�k a keny�rbe, innen a gy�mb�rkeny�r.

A hagyom�nyos indiai �jurv�dikus orvosl�s szerint a gy�mb�r nem csak a testet, hanem a lelket is er�s�ti. Fokozza az intelligenci�t, hat�rozottabb� tesz. A k�nai tenger�szek gy�mb�rgy�keret r�gtak tengeribetegs�g ellen. A k�z�pkori It�li�ban a gy�mb�r az id�skori boldogs�g biztos�t�ka volt, mert fokozza a szexu�lis k�pess�geket. Angli�ban gyomornyugtat� italokat �s s�rt k�sz�tettek a gy�mb�rb�l. Ut�bbi el�fut�ra volt a mai vil�gos gy�mb�rs�rnek, melyet ma is aj�nlanak hasmen�s, �melyg�s, h�nyinger ellen.

A gy�mb�r gum�s gy�ker�, tr�pusi �vel� n�v�ny. Minden �vben 1 m�ter hossz� sz�rat hoz, v�kony, l�ndzsa alak� levelekkel, s�rga �s b�bor vir�ggal. Felhaszn�lhat� r�sze a gy�kere. Szabadban csak meleg �ghajlaton n�, de �vegh�zban n�lunk is termeszthet�.

Tejes �s gy�m�lcs�s italokhoz, gy�m�lcssal�t�khoz j� kieg�sz�t�. Az indiai konyha fontos f�szere.