Röviden a makrobiotikáról:

A makrobiotika görög szó, amely a hosszú élet tudományát és művészetét jelenti, és követőinek is hosszú életet ígér. Már Hippokratész is azt vallotta, hogy a megfelelő élelmiszer alapozza meg az egészséges és hosszú életet. Az étkezés egyszerű és kiegyensúlyozott.
A Távol-Keleten George Oshawa,- egy japán szamuráj család leszármazottja volt - fejlesztette tovább ezt a szemléletmódot. Később Európában és az USA-ban is megjelenik, ahol az európai viszonyoknak megfelelően fejlődik tovább.

Alapfilozófiája az egység: az ember a világ része, és a világmindenség törvényszerűségei vonatkoznak rá. Ha ezt az ember megszegi, az egészségével kell fizetnie. Mint ahogy a természetben, az emberi szervezetben is folyik a küzdelem az ellentétes erők között. Ezen erők küzdelmének az ingadozása, túlsúlyba jutása, a küzdelem kimenetele határozza meg az egészséget vagy a betegséget. A makrobiotikus elmélet alappillére a jin-jang. Dr. Eke Károly így írt erről: "Az ősi kínai tanítás szerint minden természeti dolog energiakettősből képzett. Ellentétes, de kiegészítő erők folytonos mozgásban reagálnak egymásra. Minden lény és dolog születése és létezése, változása és halála a jin és a jang állandó változásán nyugszik. A jin és a jang tehát a teremtés és minden dolog változásának, az univerzum minden lényének eredete, ősforrása. A jin-jang az univerzum törvénye, minden lény általános rendje, az élet és a halál alapja..."

A szervek csak úgy funkcionálhatnak normálisan, ha táplálékhoz jutnak. A tápanyagok, élelmek a szervek tevékenységére utalva átváltoznak, hogy a szerveknek segítsenek mindenkori tevékenységükben. Az anyag megteremti az aktivitást, ami elősegíti, előhívja az anyagot. A makrobiotika szerint az egészségerősítő étrend, a jin-jang energia és az ezeket képviselő ételek között fennálló egyensúlyon alapul. A jin-jang egymásra hatásában általában érvényes, hogy a jin a jangot futtatja, de a jang a hatását a jinre gyakorolja, egyidejűleg stimulálva egymást. A makrobiotika tanai szerint ha valaki főképp jin természetű ételeket eszik, egész szervezete jin reakciót mutat. Ha pedig főleg jang jellegű ételeket fogyasztunk, szervezetünk főképp jang reakciójú lesz. Az energiák kiegyensúlyozását jól példázza a következő: forró, jang karakterű nyári napon hűsítő jin ételekre és italokra vágyunk, például gyümölcsre, salátára, zöldségre. Minusz 10 fokos téli napon viszont jobban esik a kicsit sósabb ízesítésű főtt étel. Ha az ember több jint fogyaszt, mint amennyire a szervezetének szüksége van, a testhőmérséklete csökken, fázóssá válik. Ha a táplálkozásunkban a jin és a jang egyensúlyát biztosítjuk, egészségesen étkezünk (óvakodjunk a szélsőséges táplálkozástól!) A legszélsőségesebb jang-étel a só, utána a marha- és sertéshús következik, majd a zsírok és olajok, ezután a tojás, a sajt majd a szárnyasok, a hal, a kagyló, a rák, és a csiga. A jang oldalon középen a gabonák állnak. A jin oldalon a legszélen a kábítószerek állnak, majd a vegyszerek és a gyógyszerek, ezután a cukor, kávé, alkohol és a nikotin áll, a jin élelmiszerek közül legbelül állnak a gyümölcsök, és a zöldségek.
A vegetáriánusok jellemzően jin táplálékokat fogyasztanak: zöldséget és gyümölcsöket. Ez egy jang típusú betegségre igen jó hatással van. Ha azonban a vegetáriánus nem fogyaszt kellő minőségben és mennyiségben gabonákat is, egy bizonyos idő elteltével gyengül, erőtlenné válik. Ha pedig valaki eleve úgy áll a vegetáriánus konyhához, hogy jin túlsúlya van, tovább ront az állapotán.
Kínai felfogás szerint valamennyi étel - ha helyesen fogyasztjuk őket - gyógyszer is egyben. Ez már a görög orvostudományban is jelen volt, a már korábban említett Hippokratész így fogalmazta meg: "Táplálékod legyen a gyógyszered, és gyógyszered a táplálékod."
Az évszakok szerint is megfelelően kell táplálkozni: tavasszal, amikor minden kihajt, a tél után az energiák megindulnak, nekünk is meg kell adnunk a szervezetünknek az újrakezdéshez szükséges energiát. Ilyenkor magas energiatartalmú ételeket fogyasszunk: csírát, csírázó magvakat, rügyeket, friss hajtásokat. A tavaszi saláta alapanyaga lehet pitypang, frissen szedett csalán, tyúkhúr. Az idő teltével fogyasszunk egyre több zöldséget, ahogy teremni kezdenek, kezdetekben, amíg nem túl magas a hőmérséklet, párolva-főzve. Ahogy melegszik az idő, csökkenthetjük a főzési időt, és a fűszerezést. A nyár a nyers koszt ideje, ilyenkor szívesen fogyasztunk nyers salátát, gyümölcsöt. (Aki nem egészséges, annak ilyenkor is a párolást-főzést ajánlják inkább.) Még a meleg nyárban sem ajánlatos túl sok hideget fogyasztani, mert gyengíti az immunrendszert és a lépet. A gabonát ilyenkor is főzzük, nem hagyjuk el, de arányát csökkentjük. A zöldféléket rövid ideig pároljuk. A gabonapelyheket nyáron forrásban lévő vízbe tesszük, és csak rövid ideig főzzük. Ősszel a zöldségeket nagyobb darabokra vágjuk, és ahogyan a hőmérséklet csökken, egyre erősebben fűszerezzük. Hosszabban párolunk, főzünk, gazdagabb ízeket alkalmazunk. Kevesebb ételt fogyasztunk nyersen, aszalt vagy főtt gyümölcsöket teszünk az asztalra. Télen fontos, hogy meleg, kicsit sósabb ízesítésű ételeket együnk. Ha az ember több jint fogyaszt (vagyis gyümölcsöt, salátát, zöldséget), mint amennyire a szervezetének szüksége van, a testhőmérséklete csökken, fázóssá válik, arcszíne kékes lesz. A tél gyümölcsei sülve vagy főve fogyasztandók (sült alma, sült tök, sült gesztenye). Ekkor van szezonja a savanyú káposztának is. A főzésnél kicsit több olajos magvakat, olajat használhatunk, mert ezek is mind melegítenek. Kerüljük viszont a fagyos ételeket, mert ezek felborítják az egyensúlyt! Ezekkel a tippekkel, ha az ételeket úgy fogyasztjuk, hogy a külső hőmérsékletet is figyelembe vesszük, energetikailag is egyensúlyba kerülünk.
Nagyon fontos az egyensúlyt a jin-jangon belül is megtartani: ha hosszabb ideig fogyasztjuk a jin karakterű ételeket, nagyobb váltoozások is bekövetkezhetnek, a bizonytalan járás, húsos, vastag, piros orr, egyenetlenségek a körmön, pirosas bőrelváltozás a test különböző részein, petyhüdt izomzat, és a vér is nehezebben alvad. Az ember mozgása lassú, vontatott lesz, viselkedése passzív, nehezen határoz, lélegzetvétele lassúbb, erősen izzad. A jang karakterű ember járása célratörő, határozott, orra keskeny, bőre sima, izomzata feszes, cselekvései aktívak, lélegzete erőteljes, testhőmérséklete magasabb az átlagosnál. A túl sok jang is kóros elváltozásokhoz vezethet: az ember fanatikussá, agresszívvá és zárkózottá válhat.

A makrobiotika az ízeket és a színeket is kapcsolatba hozza. Öt alapízt különböztet meg, ezek az adott évszakkal harmonizálnak.
A tavaszt a savanyú íz jelképezi a savanyú ételek gyorsító energiát adnak. Savanyú a jó kenyér, a savanyú káposzta, az ecet. Előnyös a májra és a epehólyagra. A nyárral a keserű vagy égett íz harmonizál. A keserű jó hatással van a szívre és a vékonybélre. Szétszóródó energiája van a pitypangnak, a bojtorjánnak, a fekete szezámmagnak, a kukorica néhány fajtájának. A késő nyárra inkább az édes íz jellemző, ilyenek a teljes gabonafélék, zöldségek, és a gyümölcsök egy része. Ezeknek tápláló energiájuk van. A természetes édes íz ellazítja a testet, nyugtató hatással van a lépre, a gyomorra, a hasnyálmirígyre. Az agresszív édes íz, a cukor és a méz éppen ellenkező hatást vált ki a szervezetben. Az ősszel a csípős íz harmonizál, hiszen az ősz is "csípős". A csípős ételelek, mint a hagyma, a retek, a gyömbér, a bors, segítik a keringést a testben, serkenti a tüdő és a vastagbél működését. Kerülni kell azonban a túlságosan erős ízeket, mert azok túlműködést okoznak, irritálják a beleket, a májat és a tüdőt. A téllel a só harmonizál, a jó minőségű só lágyítja a megkeményedett szerveket, erősíti a vesét és a húgyhólyagot.

A makrobiotika öt alapszínt is megkülönböztet, a zöldet, pirosat, sárgát, fehéret és feketét.
A tavasz színe a zöld, jó hatással van az epére és a májra. A nyár, a tűz színe a piros, ami az életenergiát jelképezi, élénkít. A piros a szív és a vékonybél színe. A nyárutó színe a sárga, a lép, a hasnyálmirígy a gyomor segítője. A tüdő és a vastagbél színe a fehér, míg a fekete a veséé és a húgyhólyagé. Ezekből következően nem mindegy, hogyan terítjük meg asztalunkat. Az a jó, ha mind az öt szín szerepel, mert az öt szín együttes jelenléte jó közérzetet ad.
A színeket a jin és jang tulajdonságok szerint is besoroljuk, ami szerint a növényekről is megállapítható, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. Itt a színskálát a szivárvány színei szerint osztották fel: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigókék és lila. A vörös, narancs és sárga inkább jang tulajdonságú, míg a kék, a lila inkább jin. A répa tehát inkább jangabb minőségű a céklánál. Figyelembe veszik azt is, hogy a növény a föld alatt, vagy a föld fölött nő. Amelyik a Föld középpontja felé tör, az a jang erők hatása alatt áll, és minél magasabbra nő egy növény a föld fölé, annál inkább jin tulajdonságú. A cseresznye tehát erősebb jin, mint a káposzta. A túlnyomórészt jang tulajdonságú növények lassan, míg a jin jellegűek gyorsabban nőnek.
Az egyes szervek különféle időpontban aktívak, mivel a testet működésben tartó energia ritmusa 24 órás. A tüdő 3-5-ig, a vastagbél 5-7-ig, tehát ekkor a legcélszerűbb székletet üríteni. A gyomor reggel 7-9 óra között, így ez a legalkalmasabb időpont a reggelihez. A lép működése 9-11-ig a legintenzívebb, a cukorháztartását ekkor hozza egyensúlyba a szervezet. Ebben az időszakban érzi úgy az ember, hogy tele van energiával, ilyenkor nagyon aktívak vagyunk. Ebből következik, hogy az ilyenkor elfogyasztott villásreggeli teljesen felesleges. A szív 11-13 óráig a legaktívabb, a vékonybél 13-15 óra között, ilyenkor újul meg a vér. Ebben az időszakban a lehető legkevesebbet szabad csak enni. A vacsorát pedig legkésőbb három órával lefekvés előtt költsük el. 15-17 óra között a hólyag a legaktívabb, míg a vese 17-19 óra között. Ebben az időszakban tolódik napunk a világos nappali jangból a sötétebb jin időszak felé. 19-21 óra között a folyadékszabályozó rendszerünk működik a legaktívabban, minden testnedv ez időszakban kerül egyensúlyba. Érdemes megfigyelni, hogy ilyenkor a Föld vizei, a tengerek és a tavak is aránylag nyugodtak. 21-23 óra között a háromszoros melegítő merdián a legaktívabb, ez irányítja és ellenőrzi a test melegháztartását. Ilyenkor kellene ágyba bújni, és mivel az ember már eléggé megnyugodott, de a vesétől kapott vitalitása is megfelelő, ez idő tájt vagyunk a legalkalmasabbak a szexuális életre. Az epe 23-1-ig, a máj pedig 1-3 óra között dolgozik a legintenzívebben.
Németországban már sikerrel folynak olyan kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy a megbetegedett szervre előírt gyógyszert, gyógyteát, homeopátiás kezelést célszerű annak legaktívabb időszakában, amikor a szerv energiával telítődik beszedni, illetve elvégezni, mert így jobban kifejti hatását, esetleg kisebb adag szükséges belőle.

Mindezeken túl már csak egy tanács lehet, Varatojo azt mondja: "Éljünk száz százalékosan érdekesen!" És ezt kezdjük el mától!

" Az egésszéges szívmüködéshez jó , ha mellözzük az alábbi élelmiszereket:állati zsírok-húsok, tej és tejtermékek, cukor, só, fehérliszttel készült élelmiszerek, olajban sütött élelmiszerek, alkohol, cigaretta"

"Koleszterincsökkentö, mindennap fogyasztandó élemiszerek: avocado, olivaolaj, zabpehely, hagyma, fokhagyma, halak (sardinia, lazac, makréla)sötétzöld és narancsszinü zöldségek, napraforgómag"

"Top 20 antioxidánsok: krumpli, padlizsán, karfiol, káposzta, brokkoli, jéghegysaláta(ijsberg saláta) fokhagyma, fejessaláta, kukorica, sütötök, cékla, paprika, zeller, zöldbab, spenót, kelbimbó, hagyma, édesburgonya"

Top 10 a hosszú életért: sötétszďnü gyümolcsök, teljesörlésü magvak-gabonák, minden káposztaféle, hal, szója, zellerlé (sajátkészítésü)szezámmag, máj, víz

"Stresszmentesítök: eper, sárgabarack, alma, spárga, avocado, banán, broccoli, szilvafélék, málna, köles, zab, kiwi, káposztafélék, paprika, öszibarack, cékla, zeller, narancs, saláta, spenót, füge, sárgarépa. . . "

"Top 10, egyszerüen szuperkaja, ha az emberiszervezetre gyakorolt jótékonyhatását nézzük: sárgabarack, mandula, alma, avocado, banán, ribizlifélék, brokkoli, káposztafélek, cékla, sárgarépa.
Még 9, ami "csak" nagyszerü a fent említett kategóriában: ananász, szölö, zab, dinnyefélék, olivaolaj, szója, halak, waterkers".

Köles: hét aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek, növésben lévő fiataloknak. KOVASAV tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi. Sikérmentes.

Nem tartják túl értékesnek, mert nagyon melegítő hatású. Az egyetlen gabonaféle, amely könnyen elkészíthető, lúgosító hatású. Valamikor fontos néptáplálék volt, sajnos manapság már alig ismerik. Hideg időben nagy fűtőértéket, sok szerves sót és rostanyagot jelent, bármely gumós és gyökeres zöldséggel fogyasztható.
140 g fehérjét, 680 g keményítőt, 20 g zsírt, 10 g szerves sót, 10 g rostot tartalmaz kilogrammonként

A zabpehely és a zabkorpa alapját képező zab régi gabonaféle, bár hosszú ideig gyomnövényként tartották számon. Sok helyen termesztették, mint takarmánynövényt, sőt idővel akadt nép, amely ételei sorába is felvette. Sokáig le is nézték a „takarmányon élő germánokat", de ma már bizonyítást nyert, hogy a zab és a belőle készülő ételek értékes alapjai táplálkozásunknak. A zabpehely és a zabkorpa elsősorban, mint rostforrás tűnik ki a többi gabonaféle közül. A vízben oldódó élelmi-rostok segítik a béltartalom gyors ürülését, hátráltatják a zsírok, szénhidrátok felszívódását. A zabpehely és a zabkorpa kitűnő alapja lehet házi készítésű müzliknek, zabkásának, édes vagy sós töltelékeknek, süteményeknek.
Az árpa, amiből a hántolás útján állítják elő a hántolt árpát Egyiptomban már 8000 évvel ezelőtt is ismerték. Az ókorban a rómaiak, a görögök legfontosabb kenyérgabonája volt, azonban Európában a búza és a rozs fokozatosan kiszorította. Manapság a söripar használja nagyobb mennyiségben. Emberi táplálkozásban a hántolt árpát és az árpagyöngyöt használják elsősorban a rizs helyettesítőjeként. Hazánkban még nem fedeztük fel teljes egészében az árpát, hiszen a külföldi példákat megismerve látszódik milyen sokrétűen alkalmazható lenne, például: pattogatott árpa, árpapehely, árpacsíra, árpa tea, kávé.