A cukorn�d Kr. e. 15000 �s 8000 k�z�tt Melan�zi�ban (�j-Guinea) fejl�d�tt ki, majd 6000-ben jutott el Indi�ba, a "cukorgy�rt�s b�lcs�j�be". A n�d termeszt�se �s lev�nek feldolgoz�sa ugyanis innen terjedt el, de az els� �des l� kinyer�s�nek, illetve a krist�lyos cukor k�sz�t�s�nek id�pontja nem ismeretes.

Nagy S�ndor a perzsa birodalom megh�d�t�sa (Kr. e. 327) ut�n sereg�vel az Indus torkolat�ig nyomult el�re. Admir�lisa, a kr�tai Nearchos tud�s�tott eur�pai emberk�nt el�sz�r egy indiai n�dr�l, mely "m�hek n�lk�l ad m�zet". Kr. u. 600 k�r�l a perzs�k k�sz�tettek el�sz�r form�zott cukrot, �k a s�vegcukor feltal�l�i.

Az arabok h�d�t� hadj�ratai nyom�n jutott el a cukorn�d Egyiptomba, �szak-Afrik�ba, Szic�li�ba, D�l-Spanyolorsz�gba, de a nyugati vil�g az els� keresztes hadj�rat sor�n ismerte meg. 1174-t�l Velence lett az eur�pai n�dcukor-kereskedelem k�zpontja. Eur�p�ban a 13. sz�zadt�l kezdve l�tes�tettek cukorfinom�t�kat, de a cukor m�g a 16. sz�zadban is luxuscikk, illetve gy�gyszer volt. Kolumbus 1493-ban honos�totta meg a cukorn�dat az �jvil�g spanyol �s portug�l fels�gter�letein. Ennek nyom�n a 17. sz�zad elej�n Portug�lia lett Eur�pa ell�t�ja, k�s�bb - a Karib-tengeri csat�k sor�n szerzett gyarmatainak n�dcukor �ltetv�nyei r�v�n - Anglia jutott az eur�pai cukorpiacon vezet� szerephez.

1747-ben Sigismund Andreas Marggraf n�met gy�gyszer�sz felfedezte, hogy egyes r�pafajt�kban ugyanaz a cukor (a szachar�z) tal�lhat�, mint a csak "d�len" termeszthet� cukorn�dban. Tan�tv�nya, a francia sz�rmaz�s�, de berlini sz�let�s� Franz Carl Achard folytatta k�s�rleteit, "nemes�tette" a r�p�t, cukortartalm�t kinyerhet� m�rt�k�re fokozta. Munk�ss�ga nyom�n 1784-ben sz�letett meg a cukorr�pa, mint ipari n�v�ny. A vil�g els� r�pacukor-gy�r�t is Achard l�tes�tette 1801-ben.

Magyarorsz�gon a "kezdeti pr�b�lkoz�sok" idej�nek tekinthetj�k az 1790-es �vek elej�t�l 1808-ig terjed� id�szakot, melynek legnagyobb jelent�s�g� alakja Tessedik S�muel, szarvasi evang�likus lelk�sz, �r�, kiv�l� pedag�gus, aki Eur�p�ban els�k k�zt l�tes�tett gyakorlati gazdas�gi �s ipariskol�t �s a korszer� mez�gazdas�gi termel�s egyik �tt�r�je volt haz�nkban. N�met egyetemi tanulm�nyainak befejez�se ut�ni tanulm�ny�tjai sor�n Marggraf, majd Achard munk�ss�g�val is megismerkedett. 1794-ben ismertette r�patermeszt�si tapasztalatait, �s 1796-ban el�sz�r k�sz�tett haz�nkban r�p�b�l cukrot.

1803-ban Gertinger J�nos S�muel eperjesi gy�gyszer�sz olyan r�p�b�l gy�rtott Debrecenben cukrot, amelynek magjait Tessedikt�l kapta. Gertinger 2750 font r�p�b�l Achard elj�r�sa szerint 60 font szil�rd cukrot �ll�tott el� ( 1 font = kb. 0,5 kg ).

Az els� cukorf�zde a mai Ercsi Cukorgy�r ter�let�n, Lilien J�zsef b�r� birtok�n l�tes�lt 1808-ban. A cukorf�z�st Tessedik h�res szarvasi mez�gazdas�gi iskol�j�n k�v�l k�s�bb Linberger Gyula pesti iskol�ja is n�pszer�s�tette. (1835-ben 100 cukorf�z� dolgozott, egyik-m�sik - csal�dj�val - napi 100-200 fontnyi s�vegcukrot tudott el��ll�tani.) A magyar cukoripar gy�ripari jellege 1849-t�l 1867-ig alakult ki �s 1888-ra v�lt nagyiparr�.