A cigányzenéről

Régi vendéglátások, lakomák, de szállodák, fogadók, éttermek, kávéházak, vendéglők, csárdák elmaradhatatlan szereplői voltak a híres prímások, neves cigányzenekarok.
Régi emlékek között böngészve érdekes nevekre, hangulatos történetekre bukkanhatunk a régmúlt eseményei között. A legrégebbi időkből Bihari János és Cinka Panna neve merül fel az emlékezés homályából. A kiegyezés korának volt nagyhírű prímása Szegeden Erdélyi Náci, aki Gárdonyinak és Mikszáthnak a barátságát is bírta. Amikor 1883-ban Ferenc József Szegedre látogatott, halpaprikásos ebédjénél Erdélyi Náci zenekara szórakoztatta. Az uralkodónak annyira tetszett a muzsikája, hogy meg is szólította és elbeszélgetett az elegáns prímással. Virtuóz muzikalitására mi sem jellemzőbb, mint hogy az 1880-as évek végén a New York-i Éden színház ünnepelt vendégművésze volt.

Dankó Pista, az egyszerű meszelő és vaslapát árus asszony nagy tehetségű fia, a Rigó Jancsi előtti korszak jeles prímása, még Szegeden kötött életre szóló barátságot Gárdonyi Gézával. Abban az időben Szeged Pilvaxának hívták a Kass kávéházát, ahol az úgynevezett „írók asztalánál” avatták szegedivé a városba érkező tollforgatót vagy más jelességet. Dankó Pistának is Kass volt a mindennapos tanyája. Sok szép nóta született itt. Gárdonyinak Dankóval való barátságát számos levél és közel 60 együtt szerzett nóta őrzi. Dankó Pista a millenniumi időkben az úgynevezett Ősbudavárában és a Wekerle kávéházban muzsikált. Érdekes „vetélkedés” zajlott ebben az időben a hegedűs Dankó Pista és a cimbalmos Lányi Géza között, hogy ki a jobb nótaszerző. Sokan ki is akarták játszani őket egymás ellen. Végül Gárdonyi nagy visszhangot kiváltó cikkben döntötte el a vetélkedést, azzal hogy Dankó hegedűvel, Lányi cimbalommal a király a maga helyén. Dankó halálos ágyánál is ott volt Gárdonyi. Hegedűjét Pósa Lajos, utolsó húrjait az egri remete őrizgette.

Híres gordonka művész volt Fátyol Károly, aki Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajost andalította el muzsikájával. A hálás kormányzó ezüstfedelű pipával jutalmazta játékáért. Később sokszor vendégszerepelt a Fővárosban, Rudolf trónörökös is szívesen hallgatta őt.

Ne hagyjuk ki a felsorolásból Rigó Jancsit sem, akiről süteményt neveztek el. Ő a muzsikáján kívül arról lett híres, hogy elcsábította egy belga herceg nejét, akit feleségül is vett.

A hódmezővásárhelyi Czutor, a Dankó nótában is megénekelt Béla cigány.
Radics Béláért lelkesedett annak idején Debussy is. Az idősebbek még emlékezhetnek Magyari Imrére, és sokan halhatták még Lakatos Sándort is.
A közeli vagy talán már nem is olyan közeli múlt neves szegedi prímásai voltak: Lakatos Géza, Rácz Lajos, Káté Kálmán.

Szinte nem akadt olyan fővárosi és vidéki ismertebb vendéglátóhely, amelyiknek ne lett volna dédelgetett sokszor a határainkon túl is ismert, megbecsült prímása, zenekara. Ma már sajnos egyre kevesebb helyen hallgathatunk cigányzenét.....

(Forrás- Barta László -Törzsasztal.com)