Sz�rmaz�s
A kapor ismert kerti z�ldf�szer, de tal�n nem tudunk r�la annyit, amennyit meg�rdemelne, �s a kellet�n�l ritk�bban is haszn�ljuk, pedig k�l�nleges, finom �ze mellett j�t�konyan hat szervezet�nkre is. A kapor �shaz�j�t valahov� a F�ldk�zi-tenger k�rny�k�re, tal�n a K�zel-Keletre teszik, innen terjedt el az eg�sz vil�gon. Neve az �-norv�g "dilla" sz�b�l sz�rmazik, aminek a jelent�se sz�lcsend, lecsendes�t.

Le�r�s
Magass�ga el�ri a 80 cm-t; sz�ra sud�r, s�t�tz�ld, �reges; levelei finoman tagoltak, �that� arom�j�ak; vir�ga s�rg�sz�ld erny�vir�gzat; magja s�rga vagy barna, keserny�s arom�j�. A bazsalikom ut�n a kaporban tal�lhat� a legt�bb fontos �sv�nyi anyag.

Felhaszn�l�s
A savany�s�gok elengedhetetlen hozz�val�ja, hiszen nemcsak jellegzetes �ze van, de tart�s�t� hat�sa is ismert. Egyes n�pek, p�ld�ul az olaszok ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, t�ltel�kekhez. A n�v�ny egy-m�sf�l m�ter magasra is megn�, a kiskertekben elsz�r�d� magokb�l �ltet�s n�lk�l is sok kapor kel ki. �rdemes bel�le felapr�tva t�lire is fagyasztani, �gy b�rmikor haszn�lhatjuk. K�t-h�rom doboznyi kapor eg�sz t�len el�g lehet a csal�dnak, de ak�r sz�r�thatjuk is. F�zel�kek, h�s�telek, s�tem�nyek �zes�t�s�re haszn�lhatjuk.

Babon�k, gy�gyhat�sok
R�gen elterjedten haszn�lt�k a hascsikar�sos bab�k megnyugtat�s�ra. A hagyom�ny szerint m�r a civiliz�ci�nk kezdete �ta haszn�lj�k, mint gy�gy�t� �s f�z�sre haszn�lhat� alapanyagot. Val� igaz, hogy a k�z�pkori boszork�nyok haszn�lt�k szerelmi b�jitalokban, var�zsitalokban �s hogy v�d a szemmel ver�st�l. Ezen k�v�l aj�nlott nyugtat�k�nt. A kapormag r�g�sa tiszta leheletet biztos�t.

(Taverna)