Pablo Ruiz Picasso

Ma a XX. sz�zad egyik legmeghat�roz�bb m�v�sz�nek Pablo Ruiznak, a gasztron�mi�j�hoz val� k�t�d�s�t pr�b�lom a magam szer�ny eszk�zeivel g�rcs� al� venni. Ruiz �r 1881. okt�ber 25-�n sz�letett az andal�ziai Malag�ban, el�bb az Atlanti-�ce�n parti La Coruna-ba, majd Barcelon�ba k�lt�zik a csal�d. Pablo egy ideig Madri�ban is �lt, de soha nem tudta megszokni. Ruiz �r �desanyja vezet�knev�vel - �gy tal�n ismer�sebbnek hangzik - Picasso n�ven szign�lja k�peit.
Az els� legend�s hely, amely ir�nyt szab Picasso karrierj�nek, Barcelon�ban ny�lt meg 1897. j�nius 12-�n. A c�g�ren ez �ll, Els Quatre-Gats (A n�gy macska). A vend�gek k�z�tt egym�st �rik a dekadens vil�gfiak, a szak�llas anarchist�k, akik az �j eszm�kkel kac�rkodnak. Mindannyian a katal�n, �jj�sz�let�s l�z�ban �gnek, egy fejl�d�k�pes, Spanyolorsz�gnak h�tat ford�t� Katal�ni��rt harcolnak, �s a nagy eur�pai metropoliszok, London �s P�rizs fel� ford�tj�k tekintet�ket.
A konyham�v�szet ter�n az Els Quatre-Gats vend�gei azonban hajland�k er�t venni t�zes katal�ns�gukon. Elt�rik, hogy az �tlapon megjelenjen a biscaya-i m�don k�sz�lt t�kehal, baszk sz�rmaz�sa ellen�re, vagy a estremaduve-i sonkaleves �s term�szetesen a gazpacho, ami egy r�vid id�re k�pes kib�k�teni �ket Andal�zi�val is. Persze Picasso Katal�ni�ja nem csak a f�v�ros�b�l �s hegyi falvaib�l �ll. Ott a tenger, Barcelona s�t�nyai, matr�zkocsm�i, ahol a vil�g minden nyelv�n esnek egym�snak a tenger�szek egy k�rtyacsal�s, egy l�ny vagy egy semmis�g miatt. Itt karcos a bor, az alkohol mindig pancsolt, de a s�lt halat kiv�l� citroml�vel locsolj�k. Picasso nagyon szereti ezeket a lebujokat. A s�lt hal illata bet�lti az utc�csk�kat, pattognak az ujjak, git�rzene sz�l, nevet�s hallatszik, melybe n�ha belevegy�l egy nagyobb vereked�s �s a csilingelve �sszet�r� �vegek zaja is.
Barcelon�ban Picassot bar�tai fogadj�k be, mivel nincs saj�t lak�sa. Az 1898-as �vben h�romszor k�lt�zik. De olyan fejedelmi k�z�mb�ss�ggel bor�tja rendetlens�gbe vend�gl�t�i lak�s�t, olyan k�vetel�en vesz birtokba mindent, hogy senki sem k�pes sok�ig elviselni jelenl�t�t. �s mindenki azon csod�lkozik, hogyan k�pes egy�ltal�n dolgozni.  M�rpedig meg�ll�s n�lk�l rajzol.
A szard�ni�k illata - harminc �vvel k�s�bb Picasso m�g mindig a s�l� szard�nia illat�t �rzi. Venyigerak�s egy kis �b�l homokj�ban. Frissen fogott szard�ni�k, egy kis borecet, amely a katal�nok szerint jobban �zes�ti a halat, mint a citrom. �s egy porron feh�rbor, amellyel le�bl�tik a vacsor�t, �me egy sikeres szard�nia lakoma kell�kei. A par�zson s�lt v�r�sm�rna is nagyon finom tud lenni. Picasso �zesen id�zi meg a hal cin�bersz�n� t�rzs�t, ahogy megroppan a t�z forr�s�g�ban.
Kis hal�szfalvakban a fest� �s bar�tai feketekagyl�ny�rsakat fogyasztanak, vagy nyers sonk�val t�lt�tt serpeny�s tintahalat. De a kedvenc fog�s m�gis a hal-�s kagyl�zarzuelal. T�zforr�n t�lalj�k, v�kony olajban s�lt keny�rszeleteken rusztikus, m�zas m�lyt�ny�rban. Ez azt�n olyan t�zij�t�kot visz v�ghez a sz�jban, hogy csak a j�gbe h�t�tt feh�rbor zuhataga tudja leh�teni.
1906 nyar�n Picasso �lett�rs�val, Fernand Olivier-rel megsz�ll egy kis pireneusi falu, Gosol egyetlen fogad�j�ban. Nyugalom �s hihetetlen�l tiszta leveg�, ami itt k�r�lveszi �ket, �s ehhez j�rulnak m�g a paraszti, egyszer� konyha �ld�sai is. Ennek a konyh�nak nem sok k�ze van a turistacsalogat� spanyol konyh�hoz, ahogyan Fernande �rja egy Apolinier-nek sz�l�, 1906. j�niusi level�ben: "semmi paradicsom, pirospaprika, ol�vaolaj, semmi olyan, amit igaz�n spanyolosnak szok�s nevezni. A gosoli konyha val�ban nagyon autentikus, hegyvid�ki �s katal�n. P�ld�ul elmagyar�zhatn�m Mag�nak, hogy k�sz�l a juhsajt, vagy a diszn�gerinc kolb�sz, de ez t�l hossz�ra ny�lna.
Picasso gosoli tart�zkod�s�nak egyik leggyakrabban megfestett t�rgya a porron, a hegyes cs�r� kancs�, amelyb�l h�trahajtott fejjel kell inni �gy, hogy az ember ajka nem �rinti az ed�ny cs�r�t. Picasso �vekkel k�s�bb sem tud ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy a katal�n p�sztorok szok�s�t feleleven�tve k�pr�ztassa el bar�tait.
V�gezet�l �lljon itt egy recept, amit Picasso Novell-t�l, a modernista fest�t�l tanult.
Dibujitos Fritos, azaz s�lt rajz.
Forraljunk dajat egy serpeny�ben, dobjuk bele a rajzot, r�zogatva s�ss�k egy ideig, a rajznak sz�p s�t�tbarna sz�nt kell �ltenie. Amikor a sz�lei kezdenek felp�nd�r�dni, h�zzuk le a t�zr�l. �gy t�k�letesen patin�s, r�gies rajzot kapunk. Ut�na m�r csak fel kell szolg�lnunk az antikvit�sok gy�jt�inek. Kis besz�ddel f�szerezve, melyben a csod�latos lelet ritkas�g�t dics�rj�k.

(Forr�s: Barta L�szl� - T�rzsasztal.com)