Szrmazs A kapor ismert kerti zldfszer, de taln nem tudunk rla annyit, amennyit megrdemelne, s a kelletnl ritkbban is hasznljuk, pedig klnleges, finom ze mellett jtkonyan hat szervezetnkre is. A kapor shazjt valahov a Fldkzi-tenger krnykre, taln a Kzel-Keletre teszik, innen terjedt el az egsz vilgon. Neve az -norvg "dilla" szbl szrmazik, aminek a jelentse szlcsend, lecsendest.
Lers Magassga elri a 80 cm-t; szra sudr, sttzld, reges; levelei finoman tagoltak, that aromjak; virga srgszld ernyvirgzat; magja srga vagy barna, kesernys aromj. A bazsalikom utn a kaporban tallhat a legtbb fontos svnyi anyag.
Felhasznls A savanysgok elengedhetetlen hozzvalja, hiszen nemcsak jellegzetes ze van, de tartst hatsa is ismert. Egyes npek, pldul az olaszok ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, tltelkekhez. A nvny egy-msfl mter magasra is megn, a kiskertekben elszrd magokbl ltets nlkl is sok kapor kel ki. rdemes belle felaprtva tlire is fagyasztani, gy brmikor hasznlhatjuk. Kt-hrom doboznyi kapor egsz tlen elg lehet a csaldnak, de akr szrthatjuk is. Fzelkek, hstelek, stemnyek zestsre hasznlhatjuk.
Babonk, gygyhatsok Rgen elterjedten hasznltk a hascsikarsos babk megnyugtatsra. A hagyomny szerint mr a civilizcink kezdete ta hasznljk, mint gygyt s fzsre hasznlhat alapanyagot. Val igaz, hogy a kzpkori boszorknyok hasznltk szerelmi bjitalokban, varzsitalokban s hogy vd a szemmel verstl. Ezen kvl ajnlott nyugtatknt. A kapormag rgsa tiszta leheletet biztost.
(Taverna) |