A gymbrt mr a Kr.e. 3000 krl keletkezett els knai nagy fvszknyv, a Pen Cao Csing fontos gygyszerknt emlti. A knyv sszelltja, Sen Nang csszr a gygyt nvnyeket sajt magn prblta ki, mg egy mrgez nvny a hallt nem okozta.
Az kori indiaiak a gymbrt fzshez s emsztsi problmkra hasznltk. Vallsos nnepek eltt, hogy hagymaszag leheletkkel ne srtsk meg isteneiket, gymbrrel helyettestettk a fokhagymt s a hagymt. gy leheletk des, az istenek szmra elfogadhatbb lett. Az kori grgk emsztst elsegt tulajdonsga miatt nagy tkezsek utn kenyrrel egytt ettk. Ksbb a gymbrt beledolgoztk a kenyrbe, innen a gymbrkenyr.
A hagyomnyos indiai jurvdikus orvosls szerint a gymbr nem csak a testet, hanem a lelket is ersti. Fokozza az intelligencit, hatrozottabb tesz. A knai tengerszek gymbrgykeret rgtak tengeribetegsg ellen. A kzpkori Itliban a gymbr az idskori boldogsg biztostka volt, mert fokozza a szexulis kpessgeket. Angliban gyomornyugtat italokat s srt ksztettek a gymbrbl. Utbbi elfutra volt a mai vilgos gymbrsrnek, melyet ma is ajnlanak hasmens, melygs, hnyinger ellen.
A gymbr gums gyker, trpusi vel nvny. Minden vben 1 mter hossz szrat hoz, vkony, lndzsa alak levelekkel, srga s bbor virggal. Felhasznlhat rsze a gykere. Szabadban csak meleg ghajlaton n, de veghzban nlunk is termeszthet.
Tejes s gymlcss italokhoz, gymlcssaltkhoz j kiegszt. Az indiai konyha fontos fszere. |