Egyiptom n�pe m�r id�sz�m�t�sunk el�tt az 5. �vezredben k�sz�tett �s el�szeretettel fogyasztott s�rt. Ezen �lvezetek nem csak Egyiptom, de az �kori Babilon �si kult�r�j�ban is igen nagy jelent�s�ggel b�rtak. Mi sem bizony�tja ezt �kesebben, hogy m�g a b�lcs Hamurappi is r�vezette h�res t�rv�nyoszlop�ra a s�rk�sz�t�s szab�lyait �s hogy e korban kezdt�k az italt - magas sz�nhidr�t tartalma miatt - foly�kony keny�rnek nevezni. Ezekben az id�kben az italt �rp�b�l k�sz�tett�k, �ltal�ban datoly�val �zes�tett�k, �s nem f�zt�k, hanem erjesztett�k.

Eur�p�ban a k�z�pkorban indult el a s�r karrierje, els�k�nt a germ�nok fedezt�k fel �s isteni eredetet tulajdon�tottak neki. Az els� s�rf�zd�k a X. sz�zad v�g�n jelentek meg �s a leg�sibb ma is m�k�d�t, 1050-ben alap�tott�k Weltenburgban, term�szetesen egyh�zi v�d�sz�rnyak alatt, egy benc�s kolostorban. A germ�nok �rdemei a s�rk�sz�t�s�ben m�lhatatlanok, �k haszn�ltak el�sz�r koml�t �zes�t�s�hez �s a Bajor s�rtisztas�gi t�rv�ny (1516) m�g ma is egyik fontos alapelve az ital elk�sz�t�s�nek.

Eur�pa n�pei, fittyet h�nyva az �kori g�r�g�k v�lem�ny�re, miszerint a s�r barb�r �s primit�v ital, nagyon is megkedvelt�k �s c�hekben, majd k�s�bb nagyipari m�retekben megkezdt�k gy�rt�s�t.

A s�r�ket az elk�sz�t�s sor�n alkalmazott elj�r�sok szerint �ltal�ban k�t nagyobb csoportra osztj�k, az ale �s a lager t�pus�akra. Ezeken k�v�l sz�mos m�s s�rf�l�t ismer�nk, melyek nem vagy nem t�k�letesen illeszthet�ek be e k�t nagy csoportba. Az alapanyagok �s a k�l�nf�le technol�giai elj�r�sok sokf�les�g�nek k�sz�nhet�en ma m�r t�bb tucat k�l�nf�le jelleg� foly�kony keny�r kaphat� az �zletekben. Az egyik legkedveltebb s�rfajta, f�leg Eur�pa ezen fel�n, a Csehorsz�gb�l sz�rmaz� pils t�pus�. N�pszer�s�g�ket semmihez sem hasonl�that� aranyl� sz�n�kkel �s magas koml� tartalmuknak k�sz�nhet� keserny�s �z�kkel v�vt�k ki.

Az ital m�ra a vil�got m�r teljes m�rt�kben megh�d�totta, melyet mi sem bizony�t jobban, mint hogy �vente t�bb sz�z s�rfesztiv�lt rendeznek. Ezek k�z�l a legh�resebb a m�ncheni Oktober Fest, melynek gy�kerei 1810-re ny�lnak vissza. Ekkor ugyanis nagy �nneps�g, l�verseny �s s�r�z�s keret�ben, a bajor Lajos herceg, n��l vette Ter�z sz�sz hercegn�t. A fesztiv�lt ett�l kezdve minden �vben megrendezik �s m�r 1860-ban is, t�bb mint sz�zezren l�togatt�k meg az esem�nyt.