GastrOvat
GastrOvat
...
 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Receptjeink
 
Naptr
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
ra
 
Kukk ide! - Szilvus oldala

 

 

 
Szmll
Induls: 2006-08-31
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Gasztro A-Z

 

Gasztronmiai lexikon   

 


 

A la Carte:

tlap szerint, tlaprl vlasztva

Abls:

Folyamatos, forrspont alatti 95C-on trtnõ hõkezelst, fõzst jelent. (abljuk pl. a szalonnt, a hurkaflket)

Adagols:

Az elksztett telt a kvnt fogyasztsi egysgekre osztjuk. Pl. az egyben slt hsokat szeleteljk. Az adagols clja az egysges s egyenletes eloszts.

Al dente:

"ami j a fognak" - a nem puhra, haraphatra fõztt tszta jelzõje llomnyjavts, Feljavts:

Klnbzõ mrtsok, krmlevesek llomnyt s zt tehetjk ezzel az eljrssal finomabb, krmesebb, jobb. Legrozs, montrozs, tejflzs, alaplvel trtnõ javts.

Angolos bundzs:

A bundzs egyik ismert formja. Azt jelenti, hogy a hst, a halat vagy egyb stni kvnt alapanyagot elõbb olvasztott vajba mrtjuk, majd zsemlemorzsba forgatjuk s kistjk.

Angolos-ra (rare) sts:

Az egszen angolos pecsenynek csak a klsõ pereme sl t, a hs kzepe fel haladva egyre nyersebb, a hs kzepe pedig teljesen nyers, vres.

Aszpik:

A hidegkonyha egyik legfontosabb alapanyaga. Kszthetõ csontokbl, bõrkbõl, zselatinbl is.

tforrals (lsd. mg kiforrals):

A liszttel sûrtett telek sûrts utni forralsa a nemkvnatos liszt z elkerlse rdekben.

ttrs (lsd. mg passzrozs):

Az ttrs clja a durvbb rostozat anyagok emszthetõbb, lvezhetõbb ttele. Ma mr igen j mdszer a turmixols, de nhny anyagot mg gy is t kell trni (pl. paradicsom, aprmag gymlcsk).

Egyes anyagokat mg forrn kell ttrni, mert ha kihûlnek, "megszappanasodnak" (pl. fõtt burgonya, gesztenye).

Bain-marie:

Vzfrdõ. Az elkszlt telek melegen tartsra szolgl kszlk.

Bardrozs:

Kisebb hsok, vadszrnyasok szalonnalapokkal trtnõ sts elõtti burkolsa.

Barna rnts:

A barna rntshoz a lisztet barnra pirtjuk. A forr zsiradkban elõszr egy kevs cukrot pirtunk, ezutn tesszk csak hozz a lisztet, s kszre pirtjuk. Ilyen rnts kszl pl. a vadas mrtshoz, a lencsefõzelkhez.

Batonra vgs:

Darabolsi forma, ngyzetes hasb, 0,5-1 cm vastag s 3-4 cm hossz.

Bcsi bundzs:

A bundzs leggyakoribb mdja. Lisztbe, felvert tojsba s zsemlemorzsba forgatjuk a hst.

Beforrals:

Azt az eljrst nevezzk gy, amikor a levest, mrtst vagy egyb telt addig forralunk, amg el nem ri a kvnt sûrûsget. gy kszlnek a fûszerprlatok is. A beforralst fedõ alatt, mrskelt s egyenletes tûzn vgezzk.

Blansrozs (lsd. mg elõfõzs):

Azt a mûveletet nevezzk blansrozsnak (ms nven elõfõzs), amikor egy nyersanyag nemkvnatos szagt, zt, hjt el akarjuk tvoltani.

Ilyenkor felfõzzk, az elsõ fõzõlevt lentjk s jl megmosva msik vzben folytatjuk a fõzst.

Bouillon:

ltalban hsl vagy hskivonat, erõleves, de lehet zldsgbõl, halbl, vadbl vagy alapanyagbl fõztt l is.

Bõ zsiradkban trtnõ sts:

Bundzott telek, burgonyaflk, egyes tsztk kszlnek ezzel az eljrssal. A stshez bõ zsiradkot hasznlunk, vagyis a zsiradk bõven ellepi a stendõ anyagokat, a hõmrsklet a kevs zsiradkban trtnõ stshez kpest alacsonyabb hõmrskletû.

Buggyants:

gy kszl a buggyantott tojs. A gyengn szott, ecetes vizet felforraljuk, s ebbe tjk bele az egsz tojst. Csak addig hagyjuk a tûzn, amg fel nem buggyan. Ekkor levesszk a tûzrõl, s addig hagyjuk a lben, amg lgytojs-szerû nem lesz.

Bundzs:

Az a mûvelet, amikor valamilyen anyagot - hst, halat - lisztbe, felvert tojsba, majd zsemlemorzsba meghempergetnk, vagy egyb masszval vonunk be sts elõtt. Clja, hogy zletesebb s vltozatosabb tegye teleinket.

Csõben sts (lsd. mg gratinrozs):

A "csõben stst", ms nven gratinrozst stõben - vagy grillstõben - vgezzk. Pirtst jelent, mert a klnbzõ csõben slt teleket elõszr meg kell fõzni, esetleg a megfelelõ mrtssal bevonni, gy csak rvid ideig kell stni, azaz csak a felsõ rtegket kell megpirtani. Az ily mdon slt telek elksztst a tlals idejre idõztsk, klnben sszeesik, kiszrad.

Darabols:

A nyersanyagok megfelelõ mretûre val alaktsa, melynek clja: a hõkezelsi idõ cskkentse, a felhasznlt klnbzõ nyersanyagok egysgestse, az adagols megknnytse. Darabolsi formk: finom, apr, szelet, julienne, baton, kocka, cikk, karika, flkarika, flfõ, stb.

Derts:

Ez egy olyan tiszttsi eljrs, melynek segtsgvel a levekben, levesekben (erõ- s hsleves) lebegõ apr, leszûrhetetlen anyagokat is eltvolthatjuk, gy a l kristlytisztv, vlik. Folyamata: A hst kivesszk, 1-2 tojsfehrjbõl kevs vzzel laza habot vernk, a tiszttand lbõl egy keveset hozzadunk, majd lland kevergets kzben visszantjk a tiszttand lhez, majd levesszk a tûzrõl, s 8- 10 percig llni hagyjuk, majd tszûrjk.

Dresszrozs:

Formaads. Dresszrozzuk pldul a nyers zldsget, egszben sts elõtt a szrnyasokat, vagy tlals elõtt a desszerteket.

Ecetes pc:

Ecetes pclevet (marindot) ksztnk a heringflkhez vagy a marinrozott pontyhoz. Ehhez a hagymt karikra vgjuk, felntjk vzzel, ecettel, sval, kevs trtt borssal s nhny csepp tolajjal.

Elõfõzs (lsd. mg blansrozs):

Elõfõzsnek nevezzk azt a mûveletet, amikor egy anyag erõs zt vagy szagt el akarjuk venni. Ilyenkor felfõzzk, az elsõ fõzõlevet lentjk rla, majd jl megmosva msik vzben fõzzk tovbb.

Elõsts (lsd. mg megfuttats):

Mind a prolsra sznt, mind a felszeletelt hsokat prols elõtt kevs forr zsiradkban megforgatva elõstjk (megfuttatjuk), mert a forr zsiradk a hs klsõ felletn levõ rostokat sszehzza, gy kpzõdik egy hsos przsrteg, s ez megakadlyozza a hsnedvek kiolddst. A hsok elõsts nlkl zetlenek, rgsak s kevsb lvezhetõek.

Etamin:

Szûrõruha

Fehr rnts:

A fehr rntst egyltaln nem pirtjuk meg, hanem a felhevtett zsiradkba beletesszk a lisztet, s csak tforrstjuk, hogy ne maradjon nyers. Ilyen rntst kszthetnk pl. a tejmrtshoz is.

Flig fõzs (lsd. mg posrozs):

Nyersanyagok rvid ideig tart, csak rszleges, vagy flig fõzst jelenti.

Flig sts:

A hst elõbb kevs forr zsiradkban minden oldaln tstjk, majd kzpmeleg, egyenletes hõmrskletû stõbe tesszk, s lassan stjk tovbb. A hs klsõ rsze jl tsl, csak a kzepe tjn marad vkony nyers hsrteg.

Fnyezs:

Hideg teleket, szendvicseket lehûttt aszpikkal szoktunk bevonni, gy egyrszt szp fnyes felletûek lesznek, msrszt megvjuk az telt a kiszradstl, az elsznezõdstõl. Meleg teleket pecsenyezsrral, olvasztott vajjal ntnk le, hogy a tlalsnl szp fnyesek legyenek.

Fil:

A gerincrõl ktoldalt teljesen lefejtett hs, vagy teljesen csontozott, tiszttott, szeletelsre elõksztett hs.

Flambrozs:

Ktfle mdon flambrozhatunk: Egyik md: a nyersanyagot tstjk, tforrstjuk s lentjk valamilyen alkohol tartalm itallal, majd meggyjtjuk. Miutn a lngok kialudtak, folytathatjuk az tel prolst.

A msik md: a teljesen ksz telt ntjk le valamilyen szesszel, meggyjtjuk, s lngolva tlaljuk fel.

Forrzs:

Forrzsnak nevezzk azt a mûveletet, amikor valamely nyersanyagot forrsban lvõ vzbe tesszk, nhny pillanatig benne hagyjuk, majd leszûrjk. Ezt az eljrst alkalmazzuk pl. a cspõs paprika erejnek tomptsra, vagy a paradicsom hjnak lehzsra.

Fõzs:

Olyan hõkezelsi folyamat, melynek sorn a - megfelelõen elõksztett -  nyersanyagot vzben vagy ms folyadkban addig forraljuk, amg rostjai meg nem puhultak. Megklnbztetnk gyors s lass, egyenletes fõzst.

Gasztronmia:

Grg sz. Jelentse: nyencsg, az telek s italok szakrtõ ismerete, kifinomult lvezse, az tkezs mûvszete. Tovbbi jelentse szakcsmûvszet, nyencmestersg, tgabb rtelemben pedig a terts, a felszolgls mûvszete, az tkezs kultrja, de magban foglal mindent, ami az tkezssel kapcsolatos.

Gõzls (gõzben fõzs):

Ebben az esetben a nyersanyagok egy gõzzel teltett trben fõnek, a folyadkkal nem rintkeznek. Ez lehet akr egy fazk is, melybe a vzszint fl egy lukacsos lemezt, rcsot helyeznk, s erre tesszk a proland anyagokat, de lehet egy modern gõzprol kszlk is.

Gratinrozs (lsd. mg csõben sts):

A "csõben stst", ms nven gratinrozst stõben - vagy grillstõben - vgezzk. Pirtst jelent, mert a klnbzõ csõben slt teleket elõszr meg kell fõzni, esetleg a megfelelõ mrtssal bevonni, gy csak rvid ideig kell stni, azaz csak a felsõ rtegket kell megpirtani. Az ily mdon slt telek elksztst a tlals idejre idõztsk, klnben sszeesik, kiszrad.

Gyors sûrts:

Ha valamilyen mrts vagy krmleves a vrtnl hgabbra sikerl, liszttel begyrt vajjal sûrtsk, amelyet a forrsba lvõ telbe morzsoljunk, lland, gyors kevergets mellett.

Habars:

Csak forr vagy forrsban lvõ telt habarjunk be. A habars lnyegesen knnyebben emszthetõ, egszsgesebb. A lisztet vzzel tejfl sûrûsgûre kevernk, hozzadjuk a tejflt (tejszn, tej), majd vkony sugrban, kevergetve, szûrõn keresztl belentjk a forr telbe.

Habvers:

Tbbnyire a tojsfehrjt s a tejsznt szoks habb felverni.

Tojsfehrjt csak tiszta ednyben s tiszta habverõvel verhetnk kemnyre. Mielõtt a tojshab teljesen felverõdik, tegynk bele kevs cukrot, ezltal jobb tartsa lesz. Mind a tojsfehrje, mind a tejszn gyorsabban s kemnyebbre verõdik fel, ha elõtte jl lehûtjk.

Hidegre fõzs:

Ha "hidegre" fõznk valamilyen anyagot, akkor az elkszlte elõtt nhny perccel levesszk a tûzrõl. gy mire az tel a sajt levben kihûl, addigra teljesen megpuhul.

Infrasts:

A sts direkt formja, melyben a modern technika a forr levegõt elektromos fûtõszlakkal helyettesti. A slõ anyag fellett ri az egyenletes, magas hõsugrzs, gy pirult "kregrszek" jnnek ltre, amelyek zletesebb teszik az telt.

zestett pc:

zestett pclevet ksztnk egyes saltkhoz. Trkonylevelet, metlõhagymt, zldpetrezselymet finomra, egy kevs ecetes uborkt pedig apr kockkra vgunk, olajjal, hgtott ecettel elkeverjk, szzuk, borsozzuk.

Juliennere vgs:

Darabolsi forma, gyufaszlszerû vkony metltet jelent.

Kevs zsiradkban trtnõ sts:

A stst minimlis, de forr zsiradkban kezdjk, hogy a hs felletn a rostok s a fehrjk a hõ hatsra vdõrteget kpezzenek. A hsszeleteket beletesszk a forr zsrba, egyik, majd msik oldalt is szp pirosra, ropogsra stjk.

Kiforrals (lsd. mg tforrals):

A liszttel sûrtett telek sûrts utni forralsa a nemkvnatos liszt z elkerlse rdekben.

Kigõzls:

Pudingok, felfjtak kszlnek ezzel a mdszerrel, vagyis a pudingformt vzzel telt ednybe helyezzk, s azt zrt trben,

(stõben) hevtjk.

Klopfols:

Szeletelt hsok rostjainak laztsa n. hsverõ kalapcs segtsgvel.

A szeletelt hs ezltal knnyebben sl, porhanysabb s formsabb lesz.

Lazts:

A melegkonyhai technolgikban gyakran szerepel lazts, melynek a clja a ksztendõ tel, hs, felfjt, pr, krm knnyebb szerkezetûv, levegõsebb ttele. Leggyakrabban alkalmazott mdja a kikevers, habb vers.

Legrozs:

Krmlevesek, mrtsok, tejsznnel, tojssrgjval val dstsa.

Lezsrozs (lsd. mg zsrtalants, parrozs):

Fõzs kzben az telek felsznre feljtt felesleges zsiradkot leszedjk. Ha a szûrshez szûrõruht hasznlunk, akkor elõbb hideg vzzel nedvestsk meg s jl csavarjuk ki.

Lisztes vaj:

A lisztet a vajjal sszegyrjuk, s lland kevers mellett tesszk az telbe. Magyarorszgon utsûrtsre hasznljk, a francia konyhban azonban norml sûrtsi md.

Lisztszrs (lsd. mg staubols):

A lisztszrs szintn az telek sûrtsre szolgl. Amikor az tel teljesen elfõtte a levt, akkor az telt a fõzõkanllal flretoljuk, s az edny aljn maradt zsiradkba lisztet szrunk. Kiss megpirtjuk, majd felengedjk vzzel, tejjel, zldsg- vagy csontlvel.

Marind (lsd. mg ecetes pcl):

Ecetes pclevet (marindot) ksztnk a heringflkhez vagy a marinrozott pontyhoz. Ehhez a hagymt karikra vgjuk, felntjk vzzel, ecettel, sval, kevs trtt borssal s nhny csepp tolajjal.

Megfuttats (lsd. mg elõsts):

Mind a prolsra sznt, mind a felszeletelt hsokat prols elõtt kevs forr zsiradkban megforgatva elõstjk (megfuttatjuk), mert a forr zsiradk a hs klsõ felletn levõ rostokat sszehzza, gy kpzõdik egy hsos przsrteg, s ez megakadlyozza a hsnedvek kiolddst. A hsok elõsts nlkl zetlenek, rgsak s kevsb lvezhetõek.

Mikrohullm sts:

Elektromgneses erõtrbe helyezett anyagok a bennk lvõ szabad vzrszecskk nagysebessgû rezgse sorn keletkezett srlds ltal melegszenek fel.

Montrozs:

Az telek vajjal trtnõ feljavtsa, llomnyjavtsa. Habverõvel mindaddig keverjk az telt, amg a vajdarabkk teljesen el nem olvadnak. Ezzel nveljk az tel tprtkt, azonkvl brsonyosan sima lesz.

Natr bundzs:

A hsszeleteket csak lisztbe forgatjuk, majd nagyon kevs, forr zsiradkban kistjk.

Nedves pc:

Nedves pcot ksztnk pl. vadhsokhoz. A pclt szeletekre vgott hagymval, zldsggel, sval, borssal, babrlevllel zestve felforraljuk, lehûtjk, majd a hsra ntjk.

Nyitott szeletels:

Ha egy kisebb, de vastagabb szelet hsbl nagyobb szeletet szeretnnk kszteni, akkor fektessk a hst a vgdeszkra, majd azzal prhuzamosan vgjuk be kzpen annyira, hogy a kt szelet ne vljon szt egymstl. Majd a kt szelete hajtsuk szt, gy az eredetinl ktszer nagyobb hsszeletet kapunk.

Olaszos bundzs:

A bcsi bundzssal megegyezõ bundzsi md, az eltrs pusztn annyi, hogy a zsemlemorzsba parmesan sajtot kevernk el.

Orly bundzs:

Az orly bundzshoz srtsztt kevernk, mely lisztbõl, tojsbl s srbõl ll. A hsszeleteket elõszr lisztbe, majd a srtsztba mrtjuk s vgl forr, bõ zsiradkban stjk ki.

Pcols:

A pcols clja a tartsts s az zjavts. Megklnbztetnk nedves s szraz pcokat. zletesebb, hosszabb ideig eltarthatv, porhanysabb teszi a hsflket, esetleg zldsgeket.

Papillote:

Paprhvely, amit szrnyasok csontjra hzunk, dsztsknt, illetve kzzel trtnõ megfogshoz.

Parrozs (lsd. mg zsrtalants, lezsrozs):

Fõzs kzben az telek felsznre feljtt felesleges zsiradkot leszedjk. Ha a szûrshez szûrõruht hasznlunk, akkor elõbb hideg vzzel nedvestsk meg s jl csavarjuk ki.

Prizsi bundzs:

A hsszeleteket csak lisztbe s felvert tojsba mrtjuk, melyet kzvetlenl csak a sts elõtt vgezznk.

Prols:

A prolst mindig rvid lben vagy mrtsban vgezzk, fedõ alatt, erõs gõzkpzõdssel. Ezltal az tel megõrzi sajtos zt, tpnedveit.

Passzrozs (lsd. mg ttrs):

Az ttrs clja a durvbb rostozat anyagok emszthetõbb, lvezhetõbb ttele. Ma mr igen j mdszer a turmixols, de nhny anyagot mg akkor is t kell trni (pl. paradicsom, aprmag gymlcsk). Egyes anyagokat mg forrn kell ttrni, mert ha kihûlnek, "megszappanasodnak" (pl. gesztenye).

Pirts:

Az a mûvelet, amikor a felaprtott anyagot nyers, flig fõtt vagy prolt llapotban, kevs zsiradkba, erõs tûzn, kevergets vagy forgats mellett stnk. Vgezhetjk zsrban, olajban vagy vajban.

Posrozs (lsd. mg flig fõzs):

Nyersanyagok rvid ideig tart, csak rszleges, vagy flig fõzst jelenti.

Rnts:

A lisztet a zsiradkhoz adjuk, a sûrtendõ tel jellege szerint megpirtjuk. A forr rntst elõszr hideg vzzel eresztjk fel, s keverjk simra. Az elõre elksztett s mr kihûlt rntst pedig meleg -  de nem forr - vzzel keverjk fel. A rntst vz helyett felengedhetjk tejjel, hslvel s borral is. Megklnbztetnk fehr, vilgos, barna, olajos s vajas, valamint szraz rntst is.

Smizrozs:

Hideg aszpikos ksztmnyek dsztst szolglja, gy, hogy a forma belsõ felt egyenletesen vkonyan bevonjuk aszpikkal, megfelelõ mdon dekorljuk, majd beletltjk a tltelk anyagot. Dermeszts utn a formbl kibortva a dszts a forma klsõ feln lthat.

Srtsztban val sts:

A bundzs egyik ismert formja. A hst vagy a halat srrel elkevert, palacsinta sûrûsgû tsztba mrtjuk bele sts elõtt.

Spkels:

Hsok szalonna cskokkal val tûzdelse.

Staubols (lsd. mg lisztszrs):

A lisztszrs szintn az telek sûrtsre szolgl. Amikor az tel teljesen elfõtte a levt, akkor az telt a fõzõkanllal flretoljuk, s az edny aljn maradt zsiradkba lisztet szrunk. Kiss megpirtjuk, majd felengedjk vzzel, tejjel, zldsg- vagy csontlvel.

Sûrts:

teleinket tbbfle mdon sûrthetjk: rntssal, habarssal, lisztszrssal, az tel sajt anyagnak ttrsvel, tojssrgjval.

Sts:

Az telek magas hõmrskleten (180C vagy e fltti) trtnõ hõkezelse, zsiradkok felhasznlsval. A stsi eljrsokat alapvetõen a felhasznlt zsiradk mennyisge, a sts hõmrsklete, illetve a hõkzlõ berendezs fajtja szerint csoportosthatjuk.

Szraz pc:

Szraz pc ksztsekor a hst trtt borssal, mustrral kenjk meg, majd rozsdamentes vagy veg ednybe helyezzk, s olajjal ntjk le gy, hogy az a hsokat teljesen ellepje.

Szraz rnts:

Egyes, fõleg dits teleknl ezt a fajta rntst ksztjk. A lisztet minden zsiradk nlkl gyakori kevers mellett megpirtjuk, s hideg vzzel elkeverve besûrtjk az telt.

Szûrs:

Szilrd s folykony halmazllapot rszek, klnvlasztsra szolgl.

A clja tbbes lehet: vagy a folyadkot szeretnnk felhasznlni a szilrd rszek nlkl, vagy a szilrd alkotrszeket hasznljuk a folyadk nlkl, avagy mindkettõre szksgnk van, de kln-kln.

Tlals:

Az elkszlt teleket adagols utn fogyasztsra knljuk. A tlalskor az telt a megfelelõ fajtj, formj s hõmrskletû tlaleszkzre helyezzk majd a szksges s zlses dsztssel dekorljuk.

Tisztts:

A vlogatott nyersanyagokrl szraz, nedves, vagy mechanikai ton eltvoltjuk az telksztshez szksgtelen rszeket, szennyezõdseket.

Tlnyomsos fõzs:

Magas (100C fltti) hõmrskleten tlnyomsos gõzben trtnõ fõzs, amely nehezen puhul anyagoknl javasolt. Pl. fstlt hs, szraz hvelyesek.

Vlogats:

Kivlogatjuk az adott tel elksztshez legmegfelelõbb nyersanyagot, illetve kivlogatjuk az telksztsre alkalmatlan nyersanyagokat, szennyezõdseket, szennyezett anyagokat.

Vilgos rnts:

A lisztet a zsiradkban - lland kevergets kzben - gyengn megpirtjuk, hogy egy kis przsanyag kpzõdjk. Az ilyen rnts halvnysrga sznû. Ezt hasznljuk a legtbb zldfõzelkhez, zldsgleveshez.

Villeroi bundzs:

Taln az egyik legbonyolultabb s legmunkaignyesebb bundzs a villeroi, de biztosak lehetnk benne, hogy vente legalbb egyszer rdemes meghozni ezt az ldozatot, hiszen ha elksztjk nem mindennapi lvezetben lesz rsznk. A hsszelteket elõszr natur bundzssal elõstjk, majd megforgatjuk aprra vgott sonkval, tojssrgjval dstott besamell mrtsban, utna bcsi mdon bundzzuk, s vgl bõ, forr zsiradkban kszre stjk.

Zrt lgterû sts:

A hagyomnyosan stõnek nevezett kszlkben, zrt trben trtnõ hõkezels, melynek sorn a nyersanyag a levegõ kzvettsvel ri meg a szksges hõmrskletet.

Zsrtalants (lsd. mg lezsrozs):

Fõzs kzben az telek felsznre feljtt felesleges zsiradkot leszedjk. Ha a szûrshez szûrõruht hasznlunk, akkor elõbb hideg vzzel nedvestsk meg s jl csavarjuk ki.

 

 
Nvnaposaink
 
Nemzetek konyhja
 
Olvasnival
 
rdekessgek
 
Fszerkalauz
 
Ajnl
 

A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG