A vanlia a kosborflk vagy orchidek csaldjba tartoz, Mexikban shonos linnvny, amit sok helyen (Runion-sziget - Ile de Bourbon, Tahiti, Ceylon/Sri Lanka/, Jva, kelet-Afrika, Madagaszkr) termesztenek. A termst mg retlen s zetlen llapotban szretelik le, melybl meleggel s vzzel vgzett fermentls sorn fejldnek ki a kzkedvelt, jellegzetes z- s illatanyagok. Ennek az illatanyagnak a mennyisge nagymrtkben meghatrozza az ru minsgt. A legjobb minsgnek a Bourbon vanlit tartjk, melynek vanillin-tartalma elrheti a 2,5-3%-ot is. A szraz termsekbl ellltott vanlia-kivonat szne a borostynsrgtl a sttbarnig vltozik, srn foly, desks illat. Klnbz hgtsban kerl a kereskedelembe. A vanlia desks illata tvgyjavt hats, emellett hangulatjavt hatsa miatt aromalmpa vizbe cseppentve is hasznlhat. rdekessg, hogy a cellulzgyrts mellktermkeknt vanillin kpzdik, s ezrt az lelmiszeripar a konzervlt lelmiszerekben mr egyltaln nem, vagy csak nagyon kis mennyisgben hasznl termszetes vanlit.
Vanlis cukor hzilag
Hzilag is kszthetnk vanlis cukrot. Egy rd vanlia kikapart belsejt keverjk ssze 25 dkg cukorral, s a vanlia hjval egytt zrjuk csavaros tetej vegbe. Nhny nap mlva az egsz veg cukor vanlis cukor lesz, s korltlan ideig elll. (A boltban vsrolt vanlis cukorban 8 g cukorhoz csupn 0,1 g vanlira van szksg.) |