Szingapr s Malabr vidkn, El-Indiban honos, de termesztik zsiban s Amerikban is. Az kori npek kedvelt fszere volt, haznkban csak a kzpkorban kezdett elterjedni a kirlyi s fri konyhkban, br mr a honfoglal magyarok is ismertk. Ma mr az egsz vilgon a legismertebb s legtbbet hasznlt fszer. A cserje bogyja, az retlenl szedett szrtott terms adja az rtkes fszert. A fekete bors ersebb, cspsebb z, a fehr bors kevsb csps, s enyhbben aroms, zamatos. Illolajat, piperint, pirolint, karicint tartalmaz. Szemes s rlt formban szinte minden telhez adhat (levesek, fzelkek, saltk, ntetek, mrtsok, hstelek, pclevek, halak, vagdaltak, gombs telek). Az rlt bors hamar elveszti aromjt, ezrt inkbb frissen rlve, a fzs vgn tegyk az telbe.
Zld borssal is tallkozhatunk az zletek polcain. A zld bors az retlenl szedett friss bogy, melyet ss vzben vagy ecetben eltve rulnak. Aromja a legintenzvebb, de szinte egyltaln nem csps z. Psttomokhoz, fszeres vajhoz hasznlhatjuk.
A szrtott vltozatot hasznlat eltt vzben kell ztatni. Levesekbe s sltekhez ill fszer. A borsnak nemcsak zest, de tvgygerjeszt hatsa is van, azonban a fszerezsnl gyelni kell, mert izgat hatssal lehet az emsztrendszerre. |